2013 decembere után újra a Zalaegerszegi Törvényszék tárgyalja P. P. budapesti rendőrtiszt és társai ügyét.
2009-ben a Budapesti Nyomozó Ügyészség emelt vádat a P. P. I. r. vádlott és társai ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Az I. r. vádlott őrnagyi rangban, a II. r. vádlott törzszászlósként, a III. r. vádlott hadnagyi rangban operatív, illetve nyomozói feladatkört látott el az egyik budapesti kerületi rendőrkapitányságon.
A vádirat szerint a I – III. r. vádlottak 2009-ben egy letartóztatott gyanúsított szabadlábra helyezéséért, majd a nyomozás megszüntetéséért pénzt kértek és vettek át a gyanúsított hozzátartozóitól, valamint az I. r. vádlott a XI. r. vádlottal együtt pénzt kapott egy gyanúsított szabadlábra helyezéséért. Ugyancsak ebben az évben az I. r. vádlott a IX. r., illetve a X. r. vádlott kérésére adatokat kért le öt ízben a személy- és járműnyilvántartásból, illetve a Netzsaru rendszerből, a II. r. vádlott pedig öt alkalommal (kétszer a III. r. vádlottal együtt) munkakörében eljárva az I. és XII- XIII. r. vádlottak kérésére – négy alkalommal ellenérték fejében – mobil híváslistákat (cellapozíciókat) szereztek be mobilszolgáltatóktól.
2010-ben a II. r. vádlott letartóztatott szomszédja ügyének felgyorsításával és „vádalkujával” kecsegtetve 18.500 eurót csalt ki a hozzátartozóktól, illetve további 5 millió forintot a szabaduló gyanúsítottól (annak barátja szabadlábra helyezését ígérve).
Az ügy ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatásra. A kijelölés alapján eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a bizonyítási eljárást teljes egészében lefolytatta. A 2013. december 4. és 5-én megtartott tárgyalási napokon elhangzottak a perbeszédek, illetve a vádlottak megtették nyilatkozatukat az utolsó szó jogán, majd a tanács elnöke az ügydöntő határozat meghozatalára és annak kihirdetésére elnapolta a tárgyalást.
Az ítélet meghozatala, illetve kihirdetése előtt az Alkotmánybíróság (AB) 36/2013 (XII.05.) számú határozata megállapította, hogy az ügy áthelyezés alapjául szolgáló büntetőeljárási törvényi szabály alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe is ütközik. Ennek nyomán a Zalaegerszegi Törvényszék védői indítványra az ügyet áttette az álláspontja szerint illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékhez. Innen – szintén illetékessége hiányának megállapításával – az ügy a Kúriára került. A Kúria döntésének értelmében a AB határozat rendelkezései nem érintik az Országos Bírósági Hivatal elnökének korábbi egyedi határozatát: a tárgyalás megkezdését követően az illetékesség rögzült, ezért a Kúria a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki első fokon – újfent – eljáró bíróságként.
A Zalaegerszegi Törvényszék 2014. június 18-19. napjára tűzte ki az újbóli tárgyalást dr. Gergye Tamás elnökletével. Az első tárgyalási napon iratismertetés zajlott.
