Ha az, ami tőlünk egy kicsit távolabb történik, hajlamosan vagyunk lebecsülni hatását. Úgy gondoljuk, ha nekünk nem árt, akkor ránk nézve nincs tanulsága sem. A Duna tőlünk messze van így akár legyinthetnénk is az alábbi hír hallatán. De a Mura itt van mellettünk, a vízgyűjtőjén működnek azok a kutak, melyeknek vizét isszuk. A Zala 30-40 évvel ezelőtti sorsát, a Balatonra gyakorolt hatását az idősebb generáció együtt élte át. Ugyan így sokan emlékszünk még arra, amikor a Csónakázótó „meghalt” az 1980-as évek második felében, és sajnos emlékezetes az a néhány hét is, amikor a hetvenes évek végén egész Dél-Zala szenvedett a vízfertőzéstől.

Ma, a Víz Világnapján a saját vizes ügyeink tükrében érdemes végig gondolni, milyen tragikus eredményre jutottak a Bécsi Egyetem kutatói a Duna vizének vizsgálata kapcsán.

A Bécsi Egyetem kutatói a fejlődésben lévő kishalak eloszlását akarták feltérképezni a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszán, de azt tapasztalták, hogy több műanyag szemcse van a vízben, mint halivadék. Ezer köbméter vízben átlagosan 317 műanyag részecske (4,8 gramm) és 275 cseperedő hal (3,2 gramm) található.

Az Environmental Pollution című tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a folyó sokkal szennyezettebb, mint korábban gondolták. Mivel a mintákat a partok közelében vették, az eredmények a valós szennyezést alulbecsülhetik, hiszen a főáramban nagyobb mennyiségű hulladékot tud szállítani a folyó.A mintákat fél milliméter finomságú hálóval vették, az ennél kisebb részecskék mennyiségét tehát nem tudták mérni, ehhez további kutatások lennének szükségesek.

A kutatók a környező népességszám és a helyi vízhozam alapján azt is megbecsülték, hogy a Duna naponta összesen mintegy 4,2 tonna műanyag hulladékot juttat a Fekete-tengerbe. Ez éves összesítésben 1533 tonna, több, mint az Atlanti-óceán északi részén összeállt hírhedt szemétsziget becsült tömege.  A műanyaghulladék növekvő mennyiségét eddig szinte kizárólag a tengerekben, óceánokban kutatták, ám a folyókban is hasonló károkat okozhatnak a részecskék. A halak lenyelhetik a darabkákat, amitől akár el is pusztulhatnak. A műanyag hulladék közel 80 százaléka valószínűleg ipari eredetű. A műanyagdarabokhoz káros vegyi anyagok tapadhatnak, és a halak elfogyasztásával az emberi szervezetbe is bejuthatnak.