A jobb jegy reményében 20.000 forintot csúsztatott az érettségi vizsgafeladatot tartalmazó borítékba egy vizsgázó. A Zalaegerszegi Járásbíróság első fokon a diákot vesztegetés bűntettében, édesanyját pedig bűnpártolás vétségében mondta ki bűnösnek.

Az I. rendű vádlott 2015 májusában középszintű matematika írásbeli ismétlő érettségi vizsgát tett egy zalaegerszegi középiskolában. A kijavított dolgozatok megtekintését egy hónappal későbbre, 2015. június 2-ra tűzték ki. Az I. rendű vádlott az ezt megelőző héten kérte a javítást végző pedagógust, hogy beletekinthessen a dolgozatába. Erre a tanár lehetőséget biztosított, majd a betekintés után a dolgozatot visszahelyezte a zárt borítékba, s visszatette a tanári asztal fiókjába.

Az I. rendű vádlott 2015. június 2-án újra megjelent, s kérte a dolgozat áttekintését. Kihasználva azt, hogy a pedagógus nem állt folyamatosan mellette, a tételt tartalmazó borítékba csúsztatott kettő db 10.000 forintos bankjegyet tartalmazó kisebb borítékot azzal a céllal, hogy a pedagógust rávegye, adjon kedvezőbb érdemjegyet. A tanár – anélkül, hogy észlelte volna, hogy egy másik boríték is került a tasakba -, visszazárta a dolgozatot, s a fiókba helyezte. A vizsgázó mielőtt a teremből távozott volna, nyomatékosan kérte a tanárt, tekintse át újra a dolgozatot, hátha talál benne még plusz pontokat.

Néhány nappal később a vizsgázó édesanyja – az ügy II. rendű vádlottja – több alkalommal kereste a pedagógust telefonon, végül mikor elérte rákérdezett, hogy megtalálta-e a borítékban elhelyezett kisebb borítékot. A szaktanár ezt követően értesítette az igazgatót, aki kibontva a dolgozatot megtalálta a 20.000 Ft készpénzt.

A vádlottakat a Zalaegerszegi Járásbíróság bűnösnek mondta ki.

Az I. rendű vádlottat egy rendbeli vesztegetés bűntette miatt 8 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, illetve őt a bíróság előzetes mentesítésben részesítette. (Ennek értelmében a vádlott mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A döntés a bíróság mérlegelésén alapuló lehetőség, megítélésénél az elkövető személyiségét, életvitelét, a bűncselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit és annak indítóokát vetik össze és értékelik. Eredményeként a mentesített személy pl. olyan tartalmú hatósági erkölcsi bizonyítványt kap, amelyben „a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” kifejezést tüntetik fel. Az előzetes mentesítés viszont hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.)

A II. rendű vádlott bűnpártolás vétségében bizonyult bűnösnek, tettéért 150.000 Ft pénzbüntetést szabott ki a járásbíróság. Az ítéletet a II. vádlott tudomásul vette, így az jogerős, az I. rendű vádlott enyhítésért fellebbezett, így az ügy az ő esetében másodfokon folytatódik.