– Ugye tisztában van azzal, hogy Ön most saját magát vádolta meg? – kérdezte a tárgyalóteremben dr. Sorok Norbert bíró egy költségvetési csalási büntetőügyben tanúként beidézett, s meghallgatott fiatalembertől.

A vád szerint az ügyben vádlottként szereplő nő két internetes aukciós portálon is értékesített ingóságokat 2009-2010-ben. 2009-ben összesen 2.308 terméken adott túl, melyből 6.484.264 Ft. bevétele származott. 2010-ben pedig 2.047 terméket adott el, 8.390.419 Ft ellenében. Ezek az összegek meghaladták az adómentes értékhatárt, ezért a vádlottat bevétele után adófizetési kötelezettség – a számítások szerint csaknem 8 millió Ft – terhelte, ám ő ennek nem teljes körűen tett eleget.  A tárgyalásra a vádlott mellett két tanút is idéztek, közülük az egyik meglepő vallomást tett a tanúk padján.

A bíróság még tavaly tavasszal kezdte tárgyalni az ügyet, melyben a vádlott meghallgatása során vallomásában részletezte: az aukciós portálon két felhasználói neve is volt, melyek közül az egyiket jóhiszeműen átadta barátnője férjének, akinek korábbi regisztrációs kódját trágár megnyilvánulásai miatt zárolta a portál.  Attól a pillanattól kezdve a nő kódjait kizárólag a barátnő férje használta. A vádlott elismerte: a regisztrációt ő végezte, a felhasználónév az ő neve volt, azon folyt a netes kereskedés, de ő csupán annyiban vett részt ebben, hogy az első – pontosabban meg nem nevezett – időszakban a férfi közlése alapján ő utalta át az értékesítési jutalékokat a portál üzemeltetőjének. Ezen összegeket mindig megkapta a tanútól, illetve annak feleségétől utalással vagy készpénzben. Bár vallomásából nem volt egyértelmű, hogy tudatában volt-e adófizetési kötelezettségének, tény: könyvelő segítségével adóbevallást is készített, melyben feltüntetett az eladásból befolyó – igaz, a vád tárgyát képező összegnél kevesebb – összeget is.

A bíró azon kérdésére, hogy ezt eddig miért nem mondta el, annyit felelt: nem gondolta, hogy ebből ekkora dolog lesz.

A járásbíróság tanúként hallgatta meg a perben a vádlott barátnőjének férjét, aki a vádlott szerint az az egyik felhasználónéven értekesítette az árukat. A tanú vallomása során megerősítette a vádlott szavait, elismerte az általa elmondottakat, melynek tükrében dr. Sorok Norbert bíró figyelmeztette, hogy vallomása saját magára nézve terhelő lehet, az elhangzottak alapján önmagát vádolja meg bűncselekmény elkövetésével, s nem köteles vallomást tenni.  A férfi tudomásul véve az elmondottakat folytatta a vallomástételt, melynek során hangsúlyozta: ő és a vádlott is az előírásoknak megfelelően készíttettek bevallást, s a közös könyvelőjük rendelkezésére bocsátottak minden adatot. Úgy vélte, a könyvelő rosszul könyvelte le a tételeket, s ezért is végzett a vádlott és ő is korábban önrevíziót.

Ezt követően a bíróság további szakértői vizsgálatokat rendelt el, amelyek azt voltak hivatottak bizonyítani, hogy ki, mikor, milyen felhasználónévvel, milyen IP-cím alatt, s honnan jelentkezett be a portálra. Ezen adatok birtokában 2015. január 9. napján az ügyész ejtette a költségvetési csalás bűntette vádat a nővel szemben. A bizonyítékok alátámasztották az általa elmondottakat, a rendelkezésre álló kimutatások, illetve adatok alapján a nő nevében használt kód alatt mintegy 145.000 Ft bevétel keletkezett, mely után eleget tett az adófizetési kötelezettségének.

A bíróság indokoltnak ítélte a vád elejtésének indítványát, így a vádlottal szemben megszüntette az eljárást. A döntés jogerős.

A tanú ellen büntetőeljárás indult, már kihallgatták gyanúsítottként.