„Valahogy meg kellett oldani…” „Ez volt a szokás…” – hangzott el többször is 2014. május 7-én a Zalaegerszegi Járásbíróságon, ahol többek között adócsalás, hűtlen kezelés, s több mint 400 eset tekintetében közokirat-hamisítás vádjával állt bíróság előtt két vádlott.
Az I. r. vádlottat, aki 20 éven át irányított egy a zalai települést azzal vádolják, hogy nem megfelelő módon használta fel a település termálfürdőjének fejlesztésére nyert EU-s pályázati pénzt. A vád szerint a 2010 szeptemberében megkapott 45,6 milliós pályázati előlegből mintegy 4,3 milliót fizettek ki pályázati célra, 41,3 milliót pedig jogtalanul használtak fel pl. munkabérre, hiteltörlesztésre, illetve az önkormányzat pénztárába is került néhány százezer forint. Az I. r vádlott és egy tanú is elmondta: arra számítottak, hogy a környező települések rövidesen kiegyenlítik az EUs pénznél nagyobb tartozásaikat, s a befolyt összeg ”helyre billenti” a mérleget, ám a pénz nem érkezett meg.
Az I. r. vádlott több mint két és fél órán át ecsetelte az elmúlt 20 év történeseit, részletesen kifejtette észrevételeit, megállapításait az egyes vádpontok tekintetében. Bűnösségét nem ismerte el, mint mondta nem szándékozott kárt okozni sem az államnak, sem az EU-nak, munkája során jóhiszeműen járt el, mindig a település érdekeit, lakói boldogulását helyezte előtérbe. „Adódott egy helyzet, amit meg kell oldani… a pénzt nem kótyavetyéltem el, ami történt, az a képviselő-testület tudtával és beleegyezésével történt… Soha nem gondoltam volna, hogy nekem a bíróság előtt kell majd egyszer állnom és bizonygatnom az igazam” – mondta dr. Sorok Norbert bíró előtt ez egykori polgármester. Kifejtette: a pályázati időszakban a település számláit két inkasszó is terhelte. Az egyik az E-ON, míg a másik egy, a fürdő kivitelezésében részt vevő kft-vel szemben elvesztett per kötelezettségeként. A település és intézményei működését viszont biztosítani kellett, a dolgozóknak bért kellett fizetni. És ez az a „bér”, ami szintén a vádpontok között szerepel. Az ügyészség szerint ugyanis a település első emberének utasítására 2007-2010 között, több mint 230 esetben átmeneti segélyként fizették ki a közmunkások túlóráját. A kifizetések sok esetben a vonatkozó előírásokat figyelmen kívül hagyva, szóbeli utasítás alapján, jövedelem igazolások, környezettanulmány és írásbeli határozat nélkül történtek. Ebben a vád szerint az önkormányzatnál dolgozó II. r. vádlott is ”partner” volt. Bár állította: ő csak „leíró” volt, egy-egy kézzel írt cetlin, vagy szóban megkapta, kinek mennyi jár, s erről készített egy határozatot. Hogy ki és milyen céllal kapott pénzt, s miért zajlott így az eljárás, azt ő sohasem firtatta, nem ellenőrizte és soha nem vonta kétségbe sem a jogosultságot, sem a megítélt összeget. Legalábbis most ezt állította, s kérte a bíróságot, hogy a korábban tett tanúvallomását – melyben még arról nyilatkozott, tudta, hogy a túlmunka segélyként került kifizetésre – ne vegyék figyelembe. Bírói kérdésre elmondta: tisztában volt vele, hogy a gyakorlat – az utólag, több esetben a kifizetés után készített határozat, a jogosultsági igény vizsgálatának elmaradása, a dokumentumok hónapokkal később történő aláírása – sérti az ügyviteli rendet, de ezt nem jelezte soha, mert „egyszerűen ez volt a szokásos gyakorlat mindig is”.
Az elmondottakból úgy tűnik, hogy a túlórákért járó összegek nem voltak egyformák. Azokról a polgármester döntött egyéni, rászorultsági alapon, kapni viszont csak az kapott, aki dolgozott is. Mint mondta, ő nem kényszerített senkit sem munkára, a közmunkás fizetésből nem lehet megélni, a munkások maguk ajánlották, hogy dolgoznak, ezt pedig valahogy ellentételezni kellett. Mivel erre a közfoglalkoztatás rendszere nem ad lehetőséget, más módot kellett találni. És különben is: „akik kaptak, amúgy is jogosultak lettek volna segélyre… és hogy ez így történik, arról a képviselő-testület is tudott” – mondta az I. r. vádlott. Volt tanú, aki e tekintetben őt igazolta, de olyan is akadt, akinek a nevén szerepelt felvett segély, ám elmondása alapján ő soha sem kapott pénzt.
Ezen felül a vezetőt azzal is vádolják, hogy jogtalanul vett fel pénzt az önkormányzat pénztárából. 2010 őszén például több mint 1 millió forintot. Erről úgy nyilatkozott, hogy a szüreti rendezvény fellépőit fizette ki belőle, s jutalmakat adott át a rendezvényen. Igaz, a bizonylatokon utólagos, október 11-i az aláírás, mikor ő napok óta nem is volt már polgármester, s egy, a körjegyzőség alkalmazásában álló tanú révén az is kiderült a pénzt – bizonylat nélkül – a tanú vette fel a pénztárból. A pénzből ő is kifizetett néhány fellépőt, a maradékot pedig átadta a település első emberének. Hogy miért nem született bizonylat, illetve miért későbbi a dokumentáció, s miért az akkor már volt polgármester nevére készült, arra a tanú is csak azt válaszolta: „ilyen volt a gyakorlat.”
Az ügy folytatódik, még több napon át hallgat meg tanúkat a bíróság.
(a szerkesztőség megjegyzése: bár a Zalaegerszegi Törvényszék közleményéből nem derül ki, hisz őket nyilvánvalóan kötik az ilyen esetekre érvényes szabályok, úgy véljük, mi egyértelműsíthetjük, hisz az ügy részletei korábban már nyilvánosságot kaptak, hogy az ügyben érintett település Gelse.)
