Sok minden mondható a nagykanizsai Magyar utcára, de hogy szép lenne? Szinte „térde esett” vén, esetenként romos házak és felújított, vagy újonnan építettek adják eklektikus képét. De mind közül ma a legtitokzatosabb, s talán eltakartságában is leglátványosabb a Sikátor és Dózsa György utca közötti szakasz baloldalán a vadszőlővel már szinte teljesen benőtt Magyar utca 68.
Néhány évtizeddel korábban, az 1960-70-es években még nagy volt itt az élet. Miután Eötvös térit államosították, itt alakította ki új műhelyét Tüchert Lajos kovácsmester, ide telepítette át korszerű gépeit. Volt itt az egész országban is ritkaságnak számító olyan speciális berendezés, amivel a kerékvasalatot hidegen is fel lehetett préselni a kerékre. De a padlásba beépített fujtató is különlegesnek számított. De miután az öreg mester elköltözött Kanizsáról, műhelye részben ebek harmincadjává vált.
Tüchert Lajos 2001-ben bekövetkezett halálát követően a család tett egy kísérletet, hogy az ipartörténeti ritkaságnak számító műhely berendezését felajánlja a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak, de végül az átvétel nem történt meg. Az épületet időközben többször feltörték, s vittek el szerszámokat, eszközöket a gyűjteményből. Tüchert Lajos örököseinek jó egy évtizede még az volt az álma, hogy a műhelyből múzeum, vagy kézművesház legyen, de ez az elképzelés sem valósult meg.
Egyébként ennek az épületnek van még egy érdekessége.
Az 1936-ban készült ház déli oromfalára az építtető Németh József bognár egy napórát is festetett. Számlapján a 2 méter átmérőjű körben a 12 állatövi csillagkép figurális ábrázolása volt látható. A napórát 1970-ben, nem sokkal az átköltözés után a kovácsmester tehetséges, jelenleg Bécsben élő festőművész fia, ifj. Tüchert Lajos újrafestette. Hogy maradt e még ebből valami, nem tudni, ezt is a vadszőlő fedi el.
Forrás és fotó: www.holmi.nagykar.hu és www.zaol.hu