“Az Atyának, Fiúnak és a Szent Lélek Istennek nevében kezdem meg ezen oskolai jegyzőkönyvet, melybe először azon örvendetes eseményt iktatom, miszerint ma 16-ik Sept. 1861 évben tartatott fiók egyházunkban rendes 3 osztályu elemi oskolánkban általam, mint a fiók gyülekezet ez évben meghívott rendes tanítója által első ág. evang. oskolai tanítás a megjelent négy növendékek számára. Isten áldása legyen munkánkon.

                                                                               Péterfy Sándor evang. tanító „

A jegyzőkönyv

Egy pályakezdő 20 éves fiatalember írja ezt annak az iskolai naplónak, anyakönyvnek az első lapjára, mely egyben első önálló munkahelye hivatalos dokumentációja is. Ezt a naplót a nagykanizsai Evangélikus Gyülekezet őrzi.

Furcsa súlya van az írásnak, a másfélszáz éves dokumentumnak. Látva, olvasva az eredeti sorokat egy pillanat alatt személyessé válik mindaz, amit eddig csak hagyomány tiszteletből írtunk, mondtuk a „Tanítók Atyjáról”. Átérezzük annak a mai fogalmaink szerint még szinte gyerek ifjúnak a helyzetét, akit tehetségében bízva küldenek a Soproni Evangélikus Tanítóképzőből Nagykanizsára, miután az itteni gyülekezettől kérő levél érkezik. Az itteni evangélikus hitközség iskolaszervezési gondokkal küzd. Fiatal lelkésztanítót kérnek. Pálfy József soproni igazgató az intézet eminens tanulóját, Péterfy Sándort választotta erre a felelősségteljes feladatra. Ő lett a nagykanizsai evangélikus gyülekezet első kinevezett tanítója.

Az első tanítványok

Az első tanítási órát 1861. szeptember 16-án tartotta a gyülekezet erre a célra vásárolt, mai címén Zrínyi utca 56. alatti ház udvarának végén lévő épületben. A gyermekek szeretete volt a biztos támasz, melyen nevelői munkája nyugodott. Pontosságáért, tárgyi tudásáért, rendszeretetéért egyaránt elismerést kapott. Péterfy Sándor színvonalas nevelőmunkája vonzó hatást gyakorolt környezetére. Jelentősen megnőtt a tanulók száma. Az első tanítási napon négy diák volt jelent, aztán napról-napra, hétről-hétre új nevek, adatok kerültek a naplóba. November 5-én már 25 diákja volt.

1862. június 18-án zárta le a nagykanizsai anyakönyvet és a naplót. Tanítványai évtizedek múlva is tisztelettel és szeretettel emlékeztek kedves tanítójukra.

A következő éveket Győrben tölti. Rendszeresen képezi magát, itt kezdődik pedagógiai-szakírói tevékenysége. De Kanizsáról indult, ez volt az első lépcső.