Major Lajos városszerte remek harmonikásként, nóta, népdal és operett énekesként ismert. Sokan tisztelik a Tüttő János Nótaklub zenei vezetőjeként végzett munkájáért, ám azt kevesen tudják, hogy első hangszere – melyen 15 évesen játszott – tulajdonképpen nem is az övé volt.
– A húgom kapott 1958 májusában egy kicsi, 32 basszusos harmonikát, melyen az augusztus 20-i teaesten már én játszottam 80 ember előtt – idézte a kezdeteket a 70. születésnapját november 19-én ünneplő Major Lajos. – Később aztán saját népi zenekarom volt, s ott is harmonikával öblögettem a klarinét szólamokat. Számos lakodalomban és bálban muzsikáltam, majd énekeltem is, eleinte remegő térddel, aztán egyre nagyobb bátorsággal mertem kiállni a közönség elé.
A bátorság mit sem ért volna zenei előképzettség nélkül, s harmonikásunk, bizony, ennek sincs híján. A zalaszentmihályi iskola énekkarában egy életre megszerettették vele a kóruséneklést, olyannyira, hogy manapság is a Felsőtemplom Szent Imre Kórusában énekel. 1969-től kezdve, tizenkét évig tanult magánéneket, s hat évig szolfézst a kanizsai zeneiskolában.
– Sokszor álltam a zongora mögött, kínlódtam és skáláztam a tükör előtt, s a hajdanán kapott metódust most próbálom továbbadni a szólistáinknak – folytatta Lajos, aki szerint az összhangzás, a légzéstechnika és a jó ütemben történő belépés a nótában is fontos. – Végig énekeltem a fél országot még negyven évvel ezelőtt egy szimfonikus zenekarral. S hogy kitől szerettem meg a nótázást? Édesapámtól, aki nagyon szépen énekel, s egy éve még a templomban is előénekes volt, amikor ott nem volt kántor. Tőle örököltem a nóta szeretetét, a fantasztikus kottagyűjteményemet pedig a zongorát tanuló unokámnak szeretném továbbadni.
S hogy mi kell ahhoz, hogy valaki nótázzon? Major Lajos szerint inspiráció, mivel elszoktunk a nótázástól. Nem látjuk a tévében, nem halljuk a rádióban, a szántás közben nótázó paraszt emberek pedig már kivesztek a határból. De addig nincs baj, míg összeverődik öt-hat magyar, akik a harmadik pohár bor után már csak nótáznak. Nem musicaleket és beat-zenét énekelnek, hanem magyar nótát, esetleg népdalokat. Hősünk kedvenc nótája a Megfordítom kocsim rúdját, s arra is büszke, hogy egyik kollégájával – Miklósfai Horváth Zoltánnal – van 15 saját szerzeménye.
– A nótakedvelőket összefogó nótaklubunk 2000. március 6-án alakult 12 taggal, s jelenleg 20 főt számlálunk. Évi félszáz fellépést követően, 2003-ban vettük fel a kanizsai kötődésű zeneszerző és dalszövegíró Tüttő János nevét, akinek hagyatékát a család engedélyével azóta is ápoljuk – folytatta Major Lajos, aki sokáig osztályvezetőként dolgozott a Dél-Zalai Áruházban. Előtte a Ruhaipari Szövetkezetként volt kereskedelmi vezető, a „nagy Textilben” igazgatóhelyettes, a Szabó KTSZ-ben pedig szalagvezető. Így már talán ki is találhatták, hogy az eredeti szakmája szabó!
Major Lajos 2007-ben érdemelte ki Kanizsán „Az év civil embere” megtiszteltető címet, s rá két évre a nótaklub lett „Az év civil közössége”. Nekik köszönhetően Nagykanizsa 2008-ban megkapta a „Nóta városa” címet. Repertoárjukon a magyar nóták mellett szerepelnek hazafias dalok, népdalok, operák és operettek, melyek közül jó pár felcsendül 2013. november 16-án, szombaton 16.30 órától a HSMK-ban. Ott tartják ugyanis a Tüttő János Nótaklub szokásos évi nagy rendezvényét, azt a mintegy 3 órás koncert, melyre idén is elővételben elkelt valamennyi jegy. Az immár 10. esten ezúttal is a Liszt-díjas Szalai Antal és cigányzenekara kíséri a tüttősöket, vendégművészként pedig a nyíregyházi Szabó Sándor nótaénekest láthatja és hallhatja a közönség.
– Immár két és fél hónapja heti két alkalommal készülünk a jubileumi nagy koncertünkre, s hogy ne okozzunk csalódást, a szólistákkal külön is próbálunk. Magyar nótákat, operetteket és slágereket fogunk előadni, s már a nyitó szám is meglepetés lesz. A Dankó-év egészében nagyon keményen dolgoztunk, szeptemberben például egy meghívásnak eleget téve Svédországban is koncerteztünk. Mivel mindenki a hangjánál van, minden adott ahhoz, hogy a jubileumi rendezvényünkön sikeres estet tartsunk – kacsintott Major Lajos, majd elbúcsúzott, mivel két szólista is megérkezett hozzá a külön próbára.