Kustár Zsuzsa Pesterzsébeten született, a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola általános textil szakán szerzett diplomát 1966-ban. 1967 óta élt Nagykanizsán mint szellemi szabadfoglalkozású iparművész. Sokoldalú művészeti tevékenységet folytatott, készített selyembatik faliképeket, gobelint, ceruzarajzokat, rézkarcokat, kőnyomatot, pasztellképeket, olajfestményt, ólmozott üvegablakokat, üvegmozaik falikép kompozíciókat és padlómozaikot. Feléledő álomfejtés, Álomszótár 1997-ben, majd kibővítve 2003-ban jelent meg. Zala megye alkotói díjával három alkalommal ( 1975, 1978, 1991) tüntették ki. 2011-ben kapta meg a Nagykanizsa Kultúrájáért kitüntetést.
Kustár Zsuzsa nagyobb munkái az évek sorrendjében:
1972 Nagykanizsán, az Ady-Zetkin u. sarkán álló lakóház lépcsőházában 12 m2-es mozaikfal, Mesevilág címmel
1977 Nagykanizsai úttörőház első emeleti előcsarnokában 26 m2-es mozaikfal, Nappal és éjszaka mondája címmel
1980 Nagykanizsai Házasságkötő terem 4 m2-es gobelin szőnyege, 5-ös felvetéssel, Az égigérő fa meséje alapján a Szerelem meséje címmel
1981 Csurgói Házasságkötő Teremben gobelin szőnyege, Az égigérő fa meséje címmel
1983-84 Nagykállói Református Templom ólmozott üvegablakai, 5 db, összesen 20 m2. Témája: régi mennyezetkazetták átdolgozása, világrendben
1984 Kiskanizsai általános Iskola előterében 12 m2-es mozaikfal, Weöres Sándor: A tündér című kompozícióval
1987 Budapest V. ker. Belvárosi Ifjúsági Házban 20 m2-es padlómozaik. Témája: A magyar népművészet és a zodiákus állatövi jegyeinek kapcsolata
1988 Letenyei Tanács- és Házasságkötő Terem 30 m2-es mozaikképe, Párosító szerelem címmel
1997 Könyve jelent meg magánkiadásban az álomfejtő tapasztalatairól, továbbá a népköltészet és az álomfejtés kapcsolatáról. Címe: Feléledő álomfejtés – Gyűjteményes álomszótár
1998 Budapest V. ker. Hercegprímás u. 14-16. Szakorvosi Rendelőintézetben ólmozott üveg álmennyezet. Címe: Varázstükör
2003 Nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár üvegablakai. Címe: Az ember testi-, lelki- és szellemi adottságainak ábrázolása a magyar hímzések jelképeivel
2003-04 Húsz év után elkészült a Nagykállói Református Templom keleti szentélyébe az a három darab címert hordozó ablak, mely Forró Sándor egyházgondnok és felesége Makkai Rozália adományából jöhetett létre
2004 V. Farkas Ágnes belsőépítésszel közösen tervezett Szent Hubert emlékhely, melyet a HM Kaszó Rt. állíttatott
2009 „Névadó Világtükör” című padlómozaik a budapesti Aranytíz Kultúrházban
2012 Nagykanizsai Református Templom maratott üvegablak képei
Egyéni kiállítások:
1969-2009 50 egyéni kiállítás, ezek közül a fontosabbak:
1969-75 Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
1970-74 Thúry György Múzeum, Nagykanizsa
1984 Goldmark Károly Művelődési Központ, Keszthely
1985 Fénylő örömüzenetek, Csontváry Stúdió, Kiskunhalas
1988 Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, Várgaléria, Veszprém
1990 Stefánia Galéria, Budapest
1994 Balatoni Múzeum, Keszthely
1996 Csillag Galéria, Kőszeg
1999 Japán óvoda, Keszthely
2008 Flesch Károly Kulturális Központ, Mosonmagyaróvár
2008 Városi Geléria, Kalocsa
2008 Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár, Letenye
2008 VOKE Arany János Művelődési Ház, Győr
2008 GYIK Gyermek- és Ifjúsági Központ, Sopron
2009 Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa
2013 Magyar Plakát Ház, Nagykanizsa
2013 Balaton Színház, Keszthely
Válogatott csoportos kiállítások:
1967 Észak-dunántúli Képzőművészek Kiállítása, Szombathely
1968 Dél-dunántúli Képzőművészek Kiállítása, Pécs, Nagykanizsa
1969 Dél-dunántúli iparművészek kiállítása, Szabadka (YU)
1973 Pannónia ’73, Szombathely, Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár
1980 Zala megyei Képző- és Iparművészek Tárlata, Nagykanizsa, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
1985 Magyar Gobelin 1945-1985, Műcsarnok, Budapest, Zala megye Képző- és Iparművészek jubileumi Tárlata, Zalaegerszeg
1990 Kanizsai művészek bemutatkozása, Puchheim (NSZK)
1994 Zalai Tárlat, Nagykanizsa
1996 Zalai Tárlat, Zalaegerszeg
(Forrás: Ki kicsoda Zala megyében 2003, www.kustarzsuzsa.hu ) (Cikk feletti kép: részlet a nagykanizsai Házasságkötő teremben lévő, „A szerelem meséje” című gobelinből)