Súlyos, erkölcsileg is elítélendő cselekedetet hajtottak végre a vádlottak – hangzott el 2014. szeptember 15-én a Zalaegerszegi Törvényszéken, ahol a keszthelyi gyámhivatal két korábbi dolgozója ügyében hozott ítéletet a törvényszék dr. Gergye Tamás által vezetett tanácsa.
Az I. r. vádlott, mint a gyámhivatal ügyintézője munkaköri leírása szerint többek között a gondokoltak vagyoni ügyeit intézte, s a hivatalvezető távollétében helyettesi feladatokat ellátva aláírási joggal is rendelkezett. A II. r. vádlott a gondnokoltak törvényes képviseletét ellátva mint hivatásos gondnok dolgozott. Munkakörükből adódóan vagyonkezelésükkel mindkettejüknek a gondokoltak érdekeit figyelembe véve, azok jólétét szolgálva kellett eljárniuk.
A vádlottak 2009. márciusában megegyeztek, hogy a gondnokoltak bankszámláiról pénzt tulajdonítanak el, és azon fele-fele arányban megosztoznak egymás között. Ehhez a II. r. vádlott fiktív vagy a valós értéket meghaladó pénzfelvételi kérelmeket terjesztett elő, melyek kifizetésről az I. r. vádlott határozattal döntött. A gondnokoltak számláiról felvett pénzösszegek egy részét nem számolták el szabályszerűen: volt, hogy egy határozatszámot több alkalommal is felhasználtak, más esetben elmaradtak vagy hiányosak voltak az elszámolások.
A vádlottak cselekményeiket 2009 tavasza és 2011 novembere között 17 gondnokolt sérelmére, rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el több mint 6 millió forint összértékben. Volt, akit 10 ezer forinttal, míg mást több mint 1 millióval karosítottak meg. Egy esetben egy súlyosan beteg, rokkant gondnokolt tulajdonát képező 1.050.000 Ft forgalmi értékű ingatlant “szerzett meg” az I. r. vádlott a házastársa számára. A gondnokoltat – aki a bíróság előtt is hangsúlyozta, hogy sosem akarta eladni az ingatlant – megtévesztésével rábírták, hogy aláírjon egy 3000 Ft/hó összegről szóló életjáradéki szerződést, melynek fejében az ingatlan az I. r. vádlott férjének nevére került 2010 szeptemberében. Az akkori piaci viszonyok között is csekély összegű járadékot viszont hónapokig nem fizették.
Az ügyben 2014. szeptember 15-én hozott ítéletet a Zalaegerszegi Törvényszék. Az I. r. vádlottat 17 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, 15 rendbeli bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntettében, 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett sikkasztás vétségében, társtettesként elkövetett csalás bűntettében, valamint közokirat-hamisítás bűntettében találta bűnösnek a törvényszék, s ítélte 3 év 6 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre, valamint 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A II. r. vádlottat 17 rendbeli bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, 15 rendbeli sikkasztás bűntettében, 2 rendbeli sikkasztás vétségében, társtettesként elkövetett csalás bűntettében, valamint bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek a törvényszék, s amellett, hogy 5 évre felfüggesztve 2 év szabadságvesztésre ítélte, 5 évre eltiltotta a gondnoki foglalkozástól is.
Az ítélethirdetéskor elhangzott: az I. r. vádlott ötlete nyomán, a II. r. vádlott közreműködésével tisztségviselői, gondozói státuszukkal visszaélve, hatáskörüket, illetékességüket túllépve, kötelességüket megszegve cselekvőképességükben korlátozott gondnokoltakat károsítottak meg a vádlottak. Cselekményük során kihasználták az ellenőrzés és a visszacsatolás hiányosságait. A II. r. vádlott már az eljárás kezdetekor elismerte a jogtalan pénzszerzést, s visszafizette a jogosulatlanul szerzett összegeket: ezzel az okozott kár részben megtérült. A II. r. vádlott esetében ezt, illetve az őszinte megbánást is figyelembe vette a bíróság a büntetés kiszabásakor. Az ítélet a II. r. vádlottra nézve jogerős, míg az I. r. vádlott és védője az ingatlan “adás-vétele” kapcsán felmentésért, a többi vádpont tekintetében enyhítésért fellebbezett -olvasható a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivőjének közleményében.
