Emberölés bűntettének kísérlete vád miatt állt a Zalaegerszegi Törvényszék büntető tanácsa előtt csütörtökön az férfi, aki 2014 szeptemberében baltával támadt rá unokájára. A férfit az ellene felhozott vád alól büntethetőséget kizáró okból felmentette a törvényszék.
A keszthelyi vádlott volt feleségével és annak gyámsága alatt álló unokájával élt egy fedél alatt. 2014 szeptemberében az akkor még kiskorú sértett a délutáni órákban szobájában számítógépezett mikor nagyapja egy nejlonba csavart késsel, illetve egy kisbaltával a kezében bement a helyiségbe, s rövid szóváltás után rátámadt a sértettre. Miután a baltával fejbe vágta a fiút, az a nagyanyja szobájába menekült, ahol újabb ütések érték, és a vádlott késsel is megpróbálta megszúrni. (Az orvosszakértő véleménye szerint a fiú sérülései között nem volt késsel okozott, s közvetett, illetve közvetlen életveszélyt okozó sérülése sem keletkezett a baltától elszenvedett ütések révén.) A fiú a szobából a fürdőbe menekült, ahol magára zárta az ajtót, amelyet nagyapja megpróbált befeszíteni, közben zavaros dolgokat mondott, erőszakkal vádolta a sértettet. A vádlott egy idő után felhagyott a próbálkozással, elhagyta a lakóingatlant, s a rendőrségre ment. A sértett mikor észlelte, hogy nagyapja már nincs a házban, a szomszédhoz ment segítséget kérni, aki értesítette a mentőket.
A bíróság előtt a vádlott nem tett vallomást, dr. Gergye Tamás tanácselnök a nyomozati szakaszban elhangzott nyilatkozatit olvasta fel. Ezekben több téveszme-szerű dolgot is elmondott a vádlott, hipnózist, erőszakot emlegetett. Kérdésre akkor azt válaszolta, megbánta, amit tett.
Miután a 15 éves sértett szintén nem tett vallomást, tanúként hallgatta meg a bíróság az érintettekkel egy háztartásban élő asszonyt, aki a cselekmény ideje alatt nem tartózkodott otthon. Mikor hazaért a sértett véres törölközővel a fején a ház előtt állt, s annyit mondott, „a papa nekem jött.” A mentőket értesítő tanúnak is azt mondta, baltával támadt rá a nagyapja.
A bíró kiváltó okokat firtató kérdésére az első tanú elmondta: a férfi néha képzelt olyant, ami nem igaz, néha zavartan viselkedett, s mintegy 10-12 éve őt is megtámadta. Korábban állt már kezelés alatt zavartsága miatt. Több tanú is elmondta, hogy a vádlott időnként képzelődött, néha magában beszélt, betegesen ragaszkodott a lányához, több tévképzete is hozzá kapcsolódott. Évekkel korábban hivatalosan is betegnek minősítették, kezelték, gyógyszert is kapott, ám ezeket egy ideje nem szedte, nem járt orvosnál, magát nem érezte betegnek.
A szakvélemény megállapította, hogy a vádlott téves eszmékkel jellemzett hasadásos elmezavarban szenved, s ezen kóros elmeállapotban követte el a cselekményt. Állapota képtelenné tette arra, hogy cselekménye következményeit felismerje, s ennek megfelelően cselekedjen. Betegsége következtében elvesztette reális ítélőképességét, gondolkodását aktuálisan a téves eszméi határozzák meg, betegség belátása nincs. A szakértők szerint a téveszméi és a cselekmény között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.
A tanúk és szakértő meghallgatását, illetve az iratismertetést követően a Zalaegerszegi Törvényszék tanácsa az ügyészi indítvánnyal megegyezően büntethetőséget kizáró okra hivatkozva a vádlottat felmentette az emberölés bűntettének kísérlete vád alól, s elrendelte a férfi kényszergyógykezelését.
Az indokolásban elhangzott: a vádlott szándéka szerint emberölés bűntette kísérletének minősíthető a cselekmény. Az hogy nem történt komolyabb baj, többek között a sértett fizikumának, s voltaképpen a szerencsének köszönhető. Az elkövetési okok mögött a vádlott tévképzetei állnak, s ezeket számon kérve támadta meg a sértettet. A vádlott állapotáról egyértelműen nyilatkoztak a szakértők, emiatt a büntethetőség esetében kizárható. A kényszergyógykezelés elrendelését a társadalom védelme, illetőleg a hasonló cselekmény megelőzése érdekében szükségesnek látta a bíróság. Ez határozatlan időtartamra szól, folyamatos kontroll mellett az orvos hivatott eldönteni ennek hosszát.
Az ítéletet az ügyész és a vádlott tudomásul vette, ezért az jogerős.
