Az elhelyezés pontos ideje körül azért van némi bizonytalanság, mert a Zala Közlöny 1879. szeptember 28-i száma is csak úgy említi, hogy a kút a „napokban elkészül és átadatik a közönségnek”.

Ami biztos, az építmény, (Geiszl Mór építész és Hild Ferenc kőfaragó műve) melynek neve onnan ered, hogy az eredeti, nyolcszögletű medence állítólag a török korból származik, nem csak köztéri díszként, sőt nem elsősorban akként funkcionált. A kúthoz tartozó vízemelő szerkezettel egy ugyancsak ekkor ásott kútból az utcák öntözését végezték, s az sem életszerűtlen elképzelés, hogy a téren állomásozó konflisok lovai is itt oltották szomjukat. A kút meghajtó része jól látszik a cikk feletti, 1890 körüli fényképen. (A fotó forrása Tarnóczki Attila Hol, mi? Kanizsai házak és lakói című digitális gyűjteménye)

A kút pontosan hatvan évig díszítette és szolgálta egyre szépülő eredeti környezetét. 1934-ben került az Erzsébet térre, s van érvényes döntés arról, hogy másolatát belátható időn belül ismét itt láthatjuk majd viszont. Az eredeti kút a Thúry György Múzeum udvarán áll.