A következő évek nagy tervei már ismertek, az lenne a kívánatos, ha az uniós forrásokért folyó versenyben a kanizsai vállalkozók is minél nagyobb számban vennének részt. Ez volt a célja a szerda, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett szakmai konzultációnak.

Bár a város múltban gyökerező gazdasági potenciálja még ma is erős, tőkevonzó képessége messze elmarad a kívánatostól, a statisztika azt mutatja, hogy Zala sereghajtó az egy főre jutó külföldi befektetői tőke nagyságát illetően. A kívánatosnál mintegy 30 százalékkal kevesebb a működő vállalkozások száma – derült ki dr. Polay József kamarai elnök előadásából.

 Vitályos Eszter, Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a 2013-ig tartó fejlesztési ciklusban biztosított 24,9 milliárd után a mostani, 2014-től 2020-ig tartó időszakban 34 milliárd euró kohéziós célú támogatást használhat fel Magyarország. A pályázati források középpontjában a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés áll, a rendelkezésre álló támogatások több mint 60 százalékát közvetlenül erre a két célra biztosítják, s a kormány elsősorban a kis- és a közepes vállalkozásokat tekinti ebben partnernek.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a kormány várhatóan ezekben a  napokban fogadja el a megyék és megyei jogú városok integrált településfejlesztési programjait. Akadt köztük olyan, amelyet átdolgozásra vissza kellett küldeni, de például Nagykanizsa programja rendkívül erős szakmai tartalmú lett – jelezte.