Szörnyű tragédia, kívülálló – ha egyáltalán lehet ilyen esetben kívül állni – felfogni sem tudja, mit élhettek át a baleset pillanataiban a buszon utazók, és az életüket vesztett diákok, kísérőik hozzátartozói.

De a döbbenet után jönnek a kérdések ….. amikre nem lesz egyszerű logikus és elfogadható magyarázatot adni.

• Miért kell iskolai (?) sítábort szervezni több mint 1000 kilométernyi távolságba, amikor ennél lényegesen közelebb is vannak oktatásra, gyakorlásra alkalmas pályák Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában? Távolabbi úti cél: nagyobb kockázat, és nagyobb költség. Nagyobb költség – kevesebb, a táborozást vállalni tudó szülő.
• Az előzőből következik a második kérdés. Milyen iskolai sítábor az, ahol a buszon ülők tekintélyes hányada nem diák, hanem rokon, ismerős. Én úgy érzékelem, hogy ezeknek az „iskolai sítáboroknak” a hátterében csak részben van az az indok, hogy a diákok (akik ezt meg tudják fizetni) síelhessenek. Az általam vélt igazi ok, hogy iskolai sítábor ürügyén felnőtt társaságok szerveznek maguknak, barátaiknak, ismerőseiknek utakat.
• Miért kell éjszaka utazni? A válasz tudom, de nem fogadom el. Egy felnőtt társaság, egy utazási iroda szervezhet olyan utat, ahol az arra jelentkezők tudják: az út egy részét éjszak teszik meg, ezzel vállalva annak valóban létező nagyobb kockázatát. De diákcsoportokat miért kell ennek a kockázatnak kitenni? Ráadásul az ilyen utak egy része állami támogatással (!) szerveződik. A Határtalanul akció keretében mindennaposak a 3-4 napos erdélyi utak, melyeknél a diákok a buszon töltik az éjszaka egy részét.

Nem lenne jó, ha e tragédia kapcsán csökkenne a buszos iskolai kirándulások száma. Igenis, vinni kell a gyerekeket, meg kell mutatni nekik mindazt, ami környezetünkben elfogadható kockázat vállalása mellett (útra kelni mindig kockázat!) megmutatható a nagyvilágból. Lehet ez Franciaország, vagy akár Japán is, ha egyértelműek az oktatási célok, és valamennyi diák (szülő, iskola) számára vállalhatók a költségek. De a sítábor nem ez a kategória! Persze nincs nekem bajom azzal, ha egy iskola programjában szerepel a téli sportok megismertetése, de akkor az legyen kizárólag(!) a gyerekek érdekeit szem előtt tartva szabályozottam, mindenki számára elérhetően pl. korcsoportonként, osztályonként, és legyen költség érzékenyen, praktikusan, a lehető legkisebb kockázat vállalásával megszervezve.

Ez a tragédiával végződött út véleményem szerint nem ilyen volt.  

(Foto: MTI)