Egy újabb kanizsai fotó sorozathoz gyűjtöttem képeket, amikor a Hevesi Sándor Művelődési Központ környékét járva eszembe jutott egy idestova ötven éves emlék. Ahol most a HSMK áll, ott még néhány évtizede földszintes kis házak voltak, előttük a kockakővel burkolt Széna tér, ahogy egykor, jóval korábban hívták.  Ezen a kis piacon állt meg, valamikor a hatvanas évek elején egy-két napra egy hatalmas teherautó, nyitott platóján egy igazi bálnával. Csodájára járt mindenki, olyan szárazföldi embereknek, mint a kanizsaiak, illetve a magyarok voltak, ez nagy különlegességnek számított. Az óriás emlőst az egész országban körbehurcolták, minden nagyobb városban „kiállították”. Rám legnagyobb hatással a hatalmas szájában látható furcsa, fésűszerű fogazata volt. Hogy valójában mekkora lehetett az egész, nem tudnám megmondani. Az emlékezet csalóka, másként látja a világot egy 4-5 éves gyerek, mint egy felnőtt. Egy biztos, ennek az óriásnak a képe egy életre megmaradt bennem.
Csak jóval később tudtam meg – persze lehet, hogy ez nem több városi legendánál -, hogy a bálna tulajdonképpen az akkor egymással élesen szembe forduló két világrendszer titkos harcának egy különleges fegyvere volt – az amerikaiak oldalán. A történet szerint a háborúra készülő nyugatiak a bálnát szállító teherautót használták arra, hogy felmérjék, Magyarország úthálózatán hol férnek el, hol tudnak közlekedni az ő rakétaszállító járműveik. Állítólag ennek a bálnás kocsinak a hossza, a kanyarodási, fordulási képessége ugyan olyan volt, mint az amerikai hadsereg óriás járműveié. Azaz nem a bálna volt a fontos, hanem ami vitte. Csak ezt akkor senki nem tudta, senki nem vette észre. Mindenki a bálnát nézte, nem az autót. Ha igaz. Persze lehet, hogy ez az egész csak mese, kitaláció. Annak viszont nem rossz.
Emlékszik valaki a bálnára?