Már csak az idősebb generáció emlékében él a hatalmas, áruval megrakott fonott kosarát fején cipelő, bő szoknyás asszony képe. Ők voltak azok, akik a kiskanizsai „sáskák” szorgalmának, no meg kiváló minőségű áruinak hírét vitték szinte az egész Dunántúlon.

Tarnóczki Attila a Hol, mi? Kanizsai házak és lakói című digitális könyve ( http://holmi.nagykar.hu ) kiskanizsai fejezetének összeállításakor lelt rá egy fotóra, melyen az első sorban idézett emlékkép két valóságos alakja látható. Ez a fotó volt az ihletője annak az ötletnek, hogy a legendás kanizsai piacok hagyományait jó lenne valamilyen módon megörökíteni a Vásárcsarnokon.

Az egykori vásározó asszony acéllemezből kivágott árnyképét és párját, az acéllemezből „megmaradt” kontúrt pénteken reggel a csarnokba sietők szeme láttára helyezték egy az épület parkoló felőli oldalán főbejárata mellett Tarnóczki Attila és segítői.

Mostantól ez a múltidéző látványosság fogadja a ideérkezőket. Ha pedig a környék hagyományaiban járatlan idegen érdeklődne, hogy mit is ábrázol a kép, a csarnokban egészen biztosan mindig lesz valaki az egykori vásározó asszonyok utódai között, aki felvilágosítást ad az idővel talán valóban a csarnok jelképévé váló figurák eredetéről.