Az Én hobbim sorozat keretében Sámoly Attila madaras bélyegeit tekintheti meg az érdeklődő közönség október végéig a HSMK-ban. S bizony, érdemes felkeresni a tárlatot, amely a miniatűr műalkotások segítségével, „madártávlatból” visz minket egy csodálatos földrajzi utazásra.
A kiállítást megnyitó Benedek Miklóstól, a Kaán Károly Természetvédelmi Egyesület elnökétől hallhattuk: a világon több mint 27 ezer olyan bélyeg jelent meg, amely madarakat ábrázol. S noha ennek csak kis töredékét teszi ki Sámoly Attila gyűjteménye, annak összeállítása mégis roppant értékes munka.
– Elég régóta foglalkozom bélyeggyűjtéssel, s a természet iránti érdeklődésem vezetett vissza a gyermekkori hobbimhoz, annak komolyabb szinten történő űzéséhez – mondta a könyvelőként dolgozó Sámoly Attila, a Városi Bélyeggyűjtők Egyesülete fiatal tagja, akiknek fő hobbija egyébként a fényképezés, azon belül is a rovarok fotózása. – A magyar bélyegeken kívül elsősorban a madaras bélyegeket gyűjtöm, s igyekszem a világ minden tájáról összeszedni a számomra érdekeseket. A klubtársak mellett az internet is nagyszerűen segíti ebben, legutóbb például egy borítékon lévő, úgynevezett FDC sorozatot szereztem ilyen módon Lengyelországból.
Attila nagyon szereti a távoli országok szép rajzolatú bélyegeit, mint például az utolsó vitrinben látható Pápua Új Guineai blokk paradicsom madarait – melyek a MABÉOSZ kanizsai elnöke, Uzsoki László szerint igazi kuriózumok -, valamint a dél-afrikai bélyegeket. A világ egzotikus madarait bemutató bélyegek kiadása egy-két országnak (például Bolívia, Pápua Új Guinea, Togo) hatalmas üzletet jelentenek, hiszen ezek a tematikus sorozatok elsősorban a vevők (gyűjtők) igényeit szolgálják ki. Az előbb említett paradicsom madarak mellett a tárlókban kiállított togói szarkákat és papagájokat, valamint a világ repülő ékköveit, a kolibriket ábrázoló brazil bélyegek éppen úgy élményszámba mennek, mint a mali magevők, az argentin tukán, a lengyel vízimadaras blokk, vagy éppen a magyarországi védett madarak (túzok, fülesbagoly, sárgarigó, gyurgyalag, kék vércse és fehér gólya).
– Erre a kiállításra igyekeztem olyan bélyegeket hozni, melyek szép rajzolatúak, s a méretük miatt is jól be lehet mutatni – folytatta Attila, hozzátéve: ez csak egy kis része a gyűjteményének, hiszen a madaras bélyegei egy nagy alakú album 90 oldalát teszik ki. – Ezt a szenvedélyemet édesapámtól örököltem, aki 1975-től gyűjtötte bélyeget, s bár beszerzett minden újdonságot, inkább a magyar bélyegekre szakosodott. Mivel még nincs családom, nem tudom, ki viszi tovább a hobbimat. Sokak szerint a filatéliával inkább az idősebbek foglalkoznak, ám az internet térhódítása óta nem lehet tudni, hogy kik azok, akik otthon, másoktól elzárva csinálják. Én sem véletlenül bukkanok a gyűjtő társakra, van egy-két bejáratott oldal, amit rendszeresen figyelemmel kísérek. Pláne, hogy nagyon szeretném megszerezni a dán, a belga és az ír madarakat. Mivel a nyugat-európai bélyegek egy kicsit drágábbak, ezek még kicsit odébb vannak. A bélyeggyűjtés amúgy kortól és nemtől függetlenül, bármikor elkezdhető, s az a nagyszerű benne, hogy mindenki megtalálhatja a saját magához illő kategóriát, motívumot, ami az életben is foglalkoztatja.