Magyarországon 1962 óta a népszámlálások közötti évtizedben „kis népszámlálást”, úgynevezett mikrocenzust tartanak abból a célból, hogy frissíthessék a népszámlálási adatokat, illetve, hogy újabb társadalmi jelenségek feltérképezése váljon lehetővé. 2016 októberében a hetedik mikrocenzusra kerül sor. Ezzel a mintavételes felméréssel naprakész információk nyerhetők a népesség nagyságáról, összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és sok más fontos demográfiai mutató szerint, valamint részletes képet kaphatunk a háztartások és a családok főbb jellemzőiről és a lakásállomány főbb adatairól is. A mikrocenzus által kimutathatóvá válik, milyen változások következtek be a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás óta eltelt időszakban.

Az összeírást az ország 2148 településén, közöttük Nagykanizsán mintegy 440 ezer címen végzik el, ez a magyar háztartások 10%-át jelenti. Az adatszolgáltatásra kiválasztott címekre a KSH szeptember 26. és 30. között postai úton eljuttatja az adatfelvételre felkérő levelet, amely tartalmaz egy tájékozatót, valamint az internetes kitöltéshez szükséges azonosítót.

Az adatszolgáltatók kétféle módon válaszolhatnak: Október 1. és 9. között interneten keresztül maguk válaszolhatnak a kérdésekre, a címükre előre eljuttatott egyedi azonosító kódok segítségével. Október 10. és november 9. között számlálóbiztos közreműködésével adhatják meg adataikat. A számlálóbiztosok tablet és laptop segítségével papír kérdőívek nélkül végzik az összeírást. Az adatfelvételt közel 3800 számlálóbiztos végzi, közel 400 területi szervező irányítása, ellenőrzése mellett. A számlálóbiztosokat a KSH megyei munkatársai többszűrős kiválasztás után többlépcsős oktatásban részesítették, hogy mind szakmailag, mind kommunikációs szempontból felkészítsék őket a lakossággal való megfelelő együttműködésre és a precíz, megbízható munkavégzésre. A számlálóbiztosok sorszámozott azonosító kártyát kapnak, amely fényképes személyi azonosítóval együtt érvényes. A lakosság a számlálóbiztos személyét a zöld számon tudja ellenőrizni.

Hogyan óvják az adatainkat? Az adatvédelmi követelmények a mikrocenzus minden területén megjelennek. A mikrocenzusról szóló 2015. évi X. törvény kimondja, hogy az adatgyűjtés során „az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon kell felvenni”. Másik fontos adatvédelmi kritérium a törvényben, hogy „a mikrocenzus során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók”. A mikrocenzus kérdőívei nem tartalmaznak nevet, és a Központi Statisztikai Hivatal biztosítja, hogy az adatfeldolgozást követően az adatok ne legyenek összekapcsolhatóak az adatszolgáltatókkal. Az adatvédelmi, adatbiztonsági követelmények betartásáért a KSH a felelős, tevékenységét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kíséri figyelemmel.