Miért, ki akarta volna ezeket is új helyre vinni?

Nagykanizsán senki, de volt egy, a városon kívülről érkezett, s végül az Önkormányzat asztalán landolt üzenet, mely, miután hivatalos üggyé vált, része lett annak az előterjesztésnek, mely a Török-kút és a leendő Bethlen szobor elhelyezésével foglalkozik, s melyet ezen a héten ismét tárgyal majd a testület.

A Deák szobrok (egyik az Eötvös tér keleti oldalán, a „kék házzal” szemben áll, a másik a Deák tér  5. szám alatti, egykori IKI központ falába van beépítve) ügye azért kerül a képviselők elő, mert a Budapesten élő Révész Ferenc a Zala Megyei Kormányhivatal vezetőjének írt levelében megkifogásolta azok elhelyezését, művészi értékét. Az Eötvös téri mellszobor – Zala György 1928-ban készült kehidai szobrának 2003-ban felállított másolata szerinte méltatlan helyen van, míg a Deák téri esetében az államférfihoz méltatlan a kivitelezés. Révész Ferenc érvei, mint ahogy arra az előterjesztés is utal, valóban nem nélkülöznek minden alapot.

Az Eötvös téri hely kiválasztásánál az volt a szempont, hogy valamikor itt állt a piarista gimnázium, melynek Deák egykor diákja volt. De a térnek ez a sarka valóban nem a legfrekventáltabb terület. A Deák téri, Fischer György által készített alkotás pedig 1997-es kihelyezése óta megosztja a művészi ábrázolás szabadságáról vitázókat, ráadásul mai környezete önmagában felér egy véleménnyel. De mindezek együtt sem indokolják, hogy a város a jelenlegi helyzetben pénzt szánjon az „állampolgári javaslat” megvalósítására, azaz Deák Ferenc szobrai maradnak jelenlegi helyükön.