Régi és új technika találkozásának, társításának lehetnek tanúi a Nagykanizsai Műszaki Szakközépiskola látogatói. Az előtérben, egy hatalmas tárlóban tekintélyt parancsoló méretű és súlyú különleges kiadvány látható. Az óriáskönyv több mint 100 éves tanonc-rajzokat őriz. Jászberényi Lászlónak a kanizsai szakmunkásképzés történetét feldolgozó könyvéből tudható, hogy a díszes kötésű album 1908-ban készült azzal a céllal, hogy az akkori ipariskolában folyó általános és szakirányú rajztanítás tanmenetét, módszerét, no és persze eredményességét bemutassa a nagyvilágnak. Igen,  a nagyvilágnak, hisz a könyv összeállítói szerették volna az albumot eljuttatni az abban az évben megrendezett londoni magyar kiállításra. De a budapesti szigorú ítészek úgy látták, hogy a kiadvány nem üti meg azt a szintet, mely kívánatos lett volna. Pedig ezek a rajzok az akkori diákság nem akármilyen kézügyességéről tanúskodnak. A könyv szinte minden lapja a szakma iránti tiszteletről, alázatról tanúskodik. Hogy ennek ellenére miért nem volt eddig kiállítva a könyv? Nos mert forgatni bizony már nem nagyon lehet a sérült szélű lapokat. A rajtuk lévő anyag mégis azzal vált élvezhetővé, hogy a nyár folyamán lelkes pedagógusok lefotózták a könyv minden oldalát, munkájuk eredményét pedig láthatóvá tették egy a tárló fölé kitett televízión. A különleges kötetből most csak néhány oldalt mutatunk be, a későbbiek során egy sorozat keretén belül minden oldalát megcsodálhatják a www.8800.hu olvasói.