Az alábbi írás jelent meg 1914. július 24-én a Zalában.

Hirdetés a Zalai Közlönyben 1914 júliusában

„Amióta a Fő út és Csengeri utca sarkáról eltűntek a hatalmas építőállványok, impozáns palota tárul a járókelők elé s őszinte gyönyörűséggel tölti el mindazokat, akiknek fogékonyságuk van az építési remekek iránt. Az új palota hatalmas lépésekkel vitte előbbre a Fő út nagyvárosias kialakulását s teljes elismerés illeti az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot, amiért költséget nem kímélve ilyen pompás alkotással honorálta a helyi nagy üzletforgalmat. Vajha követnék ezt a példát a többi nagy cégek is. A palota földszintjét ragyogó üzlethelyiségek foglalják el. A művészi becsű portálék most készülnek. A félemeleten vannak a biztosító társaság nagy fénnyel, komforttal berendezett hivatalos helyiségei, míg az első és második emeletei modern magánlakásoknak adnak helyet. Különös elismerés illeti Lendvai Miklós titkárt, mivel nagy részben neki köszönhető, hogy a város ilyen díszes magánépülettel gyarapodott. A tisztviselői kar bensőséges bankett keretében avatta föl az új székházat.”

Az épület ma is a város egyik dísze, dicséri tervezőjét, a „bécsi szecessziós irányzat” jellegzetes hazai képviselőjét – a jelentős székház-, bér- és üzletházépítő tevékenységéről ismert Kármán Géza- Ullmann Gyula építészpáros és építőjét Merbl Arnolt temesvári műépítészt.

(Forrás: Kunics Zsuzsa: Köz- és magánépítkezések, városfejlődés Nagykanizsán a dualizmus időszakában)