A Zalaegerszegi Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 2015. június 29-én hozott nem jogerős ítéletet azzal a nővel szemben, aki egy 7 cm pengehosszúságú késsel halálos sebet ejtett a férjén.

A vádlott és házastársa 2014. június 16-án – több pohár bor elfogyasztása után – zalaegerszegi otthonukban összeszólalkoztak. A hangos szóra átjött a szomszédos szobában tartózkodó felnőtt fiúk, s csendre intette a szüleit. A nő ekkor indulatosan elzavarta, szavainak nyomatékot adva egy 15 cm pengehosszúságú késsel kezdett hadonászni a fia előtt, aki végül jobbnak látta, ha távozik a lakásból. A fiú távozását követően a házaspár között tovább folytatódott a vita, majd dulakodni kezdtek. A vádirat szerint a nő egy, az étkezéshez használt 7 cm pengehosszúságú késsel a férfire támadt, s szívtájékon mellkason szúrta. A történtek után a vádlott azzal értesítette a mentőket, hogy a férje megszúrta magát. A kiérkező mentők újraélesztették a férfit, majd kórházba szállították, ám állapota olyan súlyossá vált, hogy a kórházban elhunyt.

A tárgyalás során a vádlott nem ismerte el büntetőjogi felelősségét, vallomását a történtek óta több alkalommal is megváltoztatta. Amikor a mentőket értesítette azt mondta, a férje megszúrta magát, később több dolog tekintetében nem emlékezett vissza, illetve másként idézte fel a történteket, a bíróság előtt pedig már arról beszélt, hogy a férfi „beleszaladt” a késbe, amit ő védekezésképpen maga elé tartott. A szakértői vélemények azonban mindkét állítást cáfolták: a seb elhelyezkedése, formája, a szúrás iránya, valamit a két fél testalkati adottságai egyértelműen kizárták, hogy a férfi önmagát szúrta volna meg, s azt is, hogy beleszaladt volna a késbe. Vádbeszédében az ügyész is erre hivatkozott, s a tanúvallomásokra, amelyek szerint mindennapos volt a vita és a veszekedés a házaspár otthonában, s a viták során a nő volt hangosabb, agresszívabb.

A védő megkérdőjelezte a szándékosságot, mint elhangzott, meglátása szerint legfeljebb gondatlanság vagy jogos védelem merülhet fel. Az utolsó szó jogán a vádlott is azt mondta: „Én nem akartam megölni a férjemet….én csak meg akartam védeni magamat.”

A törvényszék dr. Gergye Tamás vezette büntetőtanácsa 2015. június 29-én hozott ítéletet az ügyben. A bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat emberölés bűntettében, és 10 év, börtönben letöltendő szabadságveszésre ítélte, valamint ugyanennyi időre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

A tényállást a törvényszék a vádirattal egyezően állapította meg. Az ítélet indokolásában elhangzott: bár a vádlott tagadta a szándékosságot, ezzel szemben állnak a szakértői vélemények, a helyszíni szemle adatai, a tanúk által elmondottak. A rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok alapján az önkezűség és a véletlen szúrás kizárható, s a lakásban a történtek idején csak a házaspár tartózkodott. Mindezek mellett az elhunyton védekezésre utaló sérülések voltak, amelyek szintén arra utalnak, hogy ő volt támadás áldozata.

E bűncselekmény esetében 5-15 év szabadságvesztés az irányadó büntetési tétel, s jelen esetben súlyosbító körülmény, hogy közeli hozzátartozóján, s ittas állapotban követte el a cselekményt a vádlott – hangzott el a tárgyalóteremben.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a védő és a vádlott fellebbezett, így másodfokon a Pécsi Ítélőtábla jár majd el.

Tekintettel az ítélet súlyára az ügyész kérte a vádlott előzetes letartóztatását, amelyet a törvényszék elrendelt, s a vádlottat a büntetés-végrehajtási intézet munkatársai bilincsben vezették el. Az előzetes letartóztatás elrendelése ellen a védő fellebbezett.