Sok-sok évvel ezelőtt, még az átkosban volt egy késő esti televíziós műsor: Felajánlom népgazdasági hasznosításra. Lényege újítások, új ötletek bemutatása volt azzal a céllal, hogy talán akad majd, aki egyikben – másikban lát fantáziát. A műsor szerkesztőinek persze volt némi hátsó szándéka is egy olyan világban, amikor a hasznosításhoz még nem lehetett az akkori központosított rendszerben túl sok mecénást találni. Így dörgölték finoman az illetékesek, az akkori hatalom orra alá, hogy milyen sok szellemi termék, ötlet megy az országban veszendőbe.

Mi már más világot élünk, egy-egy jó ötletnek idővel akár több gazdája is lesz (lásd kanizsai Dödölle fesztivál), ezért aztán úgy döntöttem, hogy a hétvégi Vásárolj Kanizsán! program továbbfejlesztéséről szóló elgondolásomat most megosztom mindenkivel, hátha lesz, aki lát benne fantáziát. Azt azért előrebocsátom, hogy ez az egész lényegesen korában megszületett már, mint hogy a mostani programot szervezni kezdték volna, csak apropó nem volt a kibeszélésére.

A lényeg: igen, én is úgy gondolom, akár havi programmá lehetne ezt tenni, de egészen más tartalommal. Az én ötletem a „”…… nap a csarnokban”  nevet viseli, s alapvetően az évszakokhoz, hónapokhoz igazodva mutatná be, mit tud ez a vidék az asztalunkra tenni. (A kipontozott helyre kerülhet az adott termény neve). Minden hónapnak megvan, meg lehet az a jellegzetes terménye, alapanyaga, melyből akkor dömping van. De hogy ezekből mit, mi mindent lehet készíteni, nos erről szólnának ezek a napok. Augusztusban lecsót és minden mást főznének a helyszínen, a lényeg: főszereplő a paprika és a paradicsom. Szeptemberben jöhet a gomba, októberben a gyümölcsök, novemberben a káposzta, stb., stb. Januárban répáznánk, március végén medvehagymáznánk. Nem sorolok fel minden hónapot, mert a lényeg ebből is kiderül: a helyben, kistermelőknél előállított alapanyagokat állítanám középpontba, ehhez kötném a kísérő programokat. No és a lényeg: ezt népszerűsíteném nem csak a városban, hanem a Zalakaroson, Hévízen és másutt is, ahonnan egyébként is jönnek már szervezett csoportok Kanizsára, s programjukban szerepel a valóban különleges, de valljuk be, ma már egy kicsit lefogyott kanizsai piac. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint éppen a szombati nap. A Vásárcsarnok északkeleti szárnyában, ahol a rendezvény zajlott valóban sokan voltak. A nyugati oldalon viszont hosszú asztalok maradtak üresen ott, ahol egyébként szokásosan az őstermelők kínálják portékáikat. Az én ötletem őket próbálná középpontba állítani. Azokat, akik közül idén több mint százan neveztek az országos konyhakert versenyre, dicsőséget hozva ezzel a városnak.